visitinharghita.ro


  
Visit in Harghita

Hargita megye


Kedves Látogató!
Szeretettel meghívjuk Önt Hargita megyébe, arra a sok természeti szépséget és kulturális örökséget rejtő tájra, melyet Tündérkert kapujaként is emlegetnek. Lépten-nyomon legendás helyeken járunk, hiszen itt majdnem minden kőről, vízről, várról mesés történet él a nép ajkán, melyek egykori óriások, tündérek mozgalmas életéről számolnak be. A jeles kövek, a regélő helyek egyben csodálatos természeti környezetet is jelentenek, kitűnő kirándulási, pihenési lehetőséget kínálva mindenkinek: a városi rohanásban megfáradt turistáknak, az aktív kikapcsolódásra vágyóknak és családoknak egyaránt.
Ez a sokszínű természeti és kulturális hagyaték köti össze a völgyekben megbújó sok kis apró falut a főbb utak mentén sorjázó nagyobb településekkel.
Töltsön néhány napot nálunk pihenéssel, töltődjön fel a természetben, élvezze a népi fürdők gyógyító hatását, kóstolja meg a havasi legelőkről származó tejtermékekből és a számtalan gyógynövényből készült helyi termékeket!

Vidékünk egész évben változatos programokkal várja a látogatókat: kulturális, gasztronómiai, zenei és sportrendezvényekkel. Jelen kiadványunkban nyári és őszi programokat, eseményeket, kirándulásajánlatokat gyűjtöttünk össze, melyekkel segítséget kívánunk nyújtani egy tartalmas, élményekkel dús nyaralás vagy hétvégi pihenés megszervezéséhez. 

Ha Ön már ismeri vidékünket, akkor visszavárjuk! Garantáljuk, mindig új élményben lesz része, hiszen évről-évre egyre több esemény, felújított turistaút, pihenésre és szórakozásra alkalmas létesítmény várja a vendégeket.
Legyen vendégünk Hargita megyében!

Elhelyezkedés
Hargita megye Románia központi részén, helyezkedik el, területe 6339 km2. Nyugaton Maros, délen Brassó és Kovászna, keleten Bákó és Neamț, északon pedig Suceava megyékkel határos. A megyét az 1968-as megyerendezéssel hozták létre, a Maros–Magyar Autonóm Tartomány megszüntetésével, nagyrészt a történelmi Csík vármegye (ide tartozik Gyergyó vidéke is) és Udvarhely vármegye területéből.

Földrajzi sajátosságok
A megye nagyrésze a Keleti-Kárpátok vonulatának középső hegycsoportjához tartozik. A megye gerincét a vulkanikus eredetű Kelemen-havasok, Görgényi-havasok és Hargita alkotta hegylánc képezi, jól rekonstruálható vulkáni kúpokkal, melynek legfiatalabb tagja a Csomád ikerkrátere. A kettős kráterében kialakult Mohos tőzegláp és a Szent Anna-tó, a tájegység legszebb dísze és egyben leglátogatottabb turisztikai látványossága is a megyének. Közép-Európa egyetlen vulkanikus tavát magába foglaló kráter utolsó kitörése valamikor 10000 évvel ezelőtt következhetett be.

A kristályos-mezozoikumi öv tagjai a Gyergyói- és a Csíki-havasok egy része. Az uralkodóan gneiszek, kvarcitok, szericites és csillámpalák alkotta kristályos hegyvonulatot a középkor meleg  sekély tengereiben képződött mészkőszirtek tagolják, mint a a Vereskő, Vit-havas, Békás-szoros, Fekete- és Nagy-hagymás, Egyes-kő, Öcsém, Terkő meredek falú sziklaalakzatai.

A hegyláncok között tágas meencék alakultak ki (Borszéki-, Gyergyói-, Csíki-medence), ahol a népesség negyrésze is összpontosul.

Délnyugaton az Erdélyi-medence peremvidékéhez tartozó dombvidékek húzódnak.  A folyók (Kis- és Nagy Küküllő, Kis-és Nagy-Homoród) szabdalta Sóvidéki-, Udvarhelyi- és Homoródi-dombság suvadásos gerincei, agyagból, márgából, homokkőből, kevés mészkőből és vulkanikus eredetű  tufából épülnek fel. Ezekben a rétegekben halmozódtak fel a nagy értékű földgáz és kősótelepek. Parajd környékén. A sóhegyek övezetében igen élénk sókarsztjelenséget figyelhetünk meg, a sós területeken, a felszínen kisebb-nagyobb, részben agyaggal bélelt, tölcsérek fordulnak elő, melyek hasonlítanak a mészkővidékek karsztjelenségeihez. A parajdi sótelep Európa egyik legnagyobb sótartaléka.

Természeti értékek
Hargita megyében a változatos geológiai szerkezet, a sajátos éghajlati vonások, a jellegzetes tájhasználati módok következtében  rendkívül sok érdekes természeti és kultúrtáji érték található.
A Kelemen-havasok 2000 méterig nyúló vulkáni kúpjaitól  a Csomád kráterében elhelyezkedő Mohos tőzeglápig, a parajdi Só-szorostól a fiatfalvi iszapvulkánokig számos geológiai, botanikai, zoológiai érték természetvédelmi oltalom alatt áll. A Békás-szoros Nagy-Hagymás Nemzeti Park mellett 34 természetvédelmi terület található a megyében, számos közöttük a különösen a ritka növényfajok miatt védett lápterület. Az élővilág is rendkívül változatos, jégkorszaki maradványnövények, védett nagyvadak egyaránt megtalálhatóak összefüggő fenyőrengeteinkben.
A védett területekről bővebben olvashat a http://www.greenharghita.ro/ honlapon.

Vízhálózat
Hargita megye vízhálózata sűrű és igen változatos képet mutat. A központi hegytömegből ered a Maros és az Olt testvérfolyó, a Kis- és Nagy-Küküllő Kis- és Nagy-Homoród. A folyók többsége csodálatos harántvölgyeket alakítottak ki maguknak, a többiek pedig hangulatos völgyfolyosókban sietnek tovább a nagyobb vízfolyások felé (Kis-Beszterce, Tatros). A megye csodálatos tavai: a Szent Anna krátertó és a hegycsuszamlással keletkezett Gyilkos-tó. A vulkáni utóműködéseknek köszönhetően, Hargita megye a világ egyik szénsavas ásványvizekben leggazdagabb vidéke.

Éghajlat
A megye éghajlata hegyvidéki, hosszan tartó hideg telekkel és viszonylag meleg nyarakkal. Az évi átlaghőmérséklet 4 °C a hegyeken és 5,6 °C a medencékben. A leghidegebb hónap átlagos hőmérséklete -6.8 °C a medencékben és -4 °C a hegyvidéken, nyáron az átlaghőmérséklet 16 °C ill. 12 °C. A hivatalos adatok szerint a legmagasabb hőmérsékletet (36.5 °C) 1952-ben mérték Székelyudvarhelyen, a legalacsonyabbat , -38 °C-ot 1963. január 18-án Gyergyói-medencében. A fagyos napok száma az alacsonyabb részeken évi 160. Ritkán előfordulnak késői (júniusi) és korai (szeptemberi) fagyok is. Az évi csapadékmennyiség 550–1000 mm. A medencejellegből adódóan gyakran tapasztalható  a hőmérsékleti inverzió.

Élővilág
A megye területén jelentős méretű fenyvesek terülnek el. A lucfenyvesekben élő  emlősállatok közül a legfontosabbak: a barnamedve, a  farkas, a hiúz, a vadmacska. A növényevő emlősök közül a legfontosabbak a gímszarvas, az őz, a mókus, a vaddisznó. A gyors folyású hegyi patakokban él a pisztráng, a botos kölönte, a fürge cselle, a kövi csík.

Népesség
A legutóbbi népszámlálás (2011) eredményei szerint a megye főbb etnikumai a  magyar (82,9%) és a román (12,6%). A legnagyobb magyar csoport a székelyeké, a legtöbb település népességének többségét ők teszik ki, a románok elsősorban a megye északi részén tömörülnek, központjuk Maroshévíz (Toplița).
Kilenc város található a megyében: Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Maroshévíz, Székelykeresztúr, Borszék, Tusnádfürdő, Balánbánya, Szentegyháza, ezen felül pedig 58 község amelyekhez összesen 264 település tartozik.
 



Partnerek


Támogatók







Powered by Blue Media Studio